TARTALOMJEGYZÉK
Szerkesztői előszó
1. A DIABETES MELLITUS OSZTÁLYOZÁSA
(Dr. Baranyi Éva)
1.1. A DIABETES MELLITUS ETIOLÓGIAI OSZTÁLYOZÁSA
1.2. A DIABETES MELLITUS DIAGNÓZISÁNAK KRITÉRIUMAI
1.3. AZ ÉHOMI PLASMA-GLUCOSE MEGHATÁROZÁS ÚJ ÉRTELMEZÉSE
1.4. SZŰRŐVIZSGÁLAT A DIABETES MELLITUS FELKUTATÁSÁRA
1.5. GESTATIÓS DIABETES MELLITUS (GDM)
1.6. CUKORBETEGEK VÉRCUKORSZINTJÉNEK BEÁLLÍTÁSA
1.8. A DIABETES MELLITUS OSZTÁLYOZÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
(Dr. Fövényi József)
2.1. AZ 1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG KÓRTANA
2.1.1. Az 1-es típusú cukorbetegség örökléstana
2.1.1.1. HLA-gének
2.1.1.2. Non-HLA gének
2.1.2. Az 1-es típusú cukorbetegségre hajlamosító “környezeti” tényezők
2.1.3. Az autoimmun folyamat
2.1.4. Az 1-es típusú cukorbetegség megelőzése
2.1.5. Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei
2.1.6. Az 1-es típusú cukorbetegség elkülönítő diagnózisa
2.1.7. Az 1-es típusú cukorbetegség “szakaszai”
2.2. AZ 1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG KEZELÉSE
2.2.1. A étrendi kezelés
2.2.1.1. Miért szükséges diétázni a cukorbetegnek?
2.2.1.2. A diéta főbb szempontjai
2.2.1.2.1. Az étrend energiatartalma
2.2.1.2.2. Az étrend összetétele
2.2.1.2.3. Az étkezések gyakorisága
2.2.1.2.4. Az egyes étkezések szénhydrattartalma
2.2.1.2.5. A vércukrot gyorsan emelő élelmiszer, étel, ital fogyasztásának kerülése
2.2.1.2.6. Néhány szempont a tápanyagokról a cukorbeteg étrenddel kapcsolatban
2.2.1.2.6.1. Szénhydratok
2.2.1.2.6.2. Fehérjék
2.2.1.2.6.3. Zsiradékok
2.2.1.2.6.4. Vitaminok és ásványi sók
2.2.1.2.6.5. Növényi rostok
2.2.1.2.7. A “diétás” élelmiszerek helye és szerepe a cukorbetegek étrendjében
2.2.1.2.7.1. Mesterséges édesítőszerek
2.2.1.2.7.2. Cukorhelyettesítő anyagok
2.2.1.2.8. Diéta és élvezeti szerek
2.2.1.2.8.1. Kávé, tea
2.2.1.2.8.2. Alkoholos italok
2.2.2. Az insulinkezelés
2.2.2.1. Az insulinkezelés alapvető szempontjai
2.2.2.2. A rendelkezésre álló insulinkészítmények
2.2.2.2.1. Gyorshatású insulinok
2.2.2.2.2. Közepes hatástartamú insulinok
2.2.2.2.2.1. NPH-ISOPHAN készítmények
2.2.2.2.2.2. Kevert készítmények
2.2.2.2.2.3. Közepes hatástartamú cinkinsulin készítmények
2.2.2.2.3. Hosszú hatású insulinok
2.2.2.3. Insulinbeadási rendszerek
2.2.2.3.1. Napi egyszeri insulinadás
2.2.2.3.2. Napi kétszeri insulinadás
2.2.2.3.3. Napi háromszori insulinadás
2.2.2.3.4. Intenzív insulinkezelés
2.2.2.3.4.1. A gyorshatású insulin mellett napi egyszeri basis-insulinnal történő kezelés
2.2.2.3.4.2. A gyorshatású insulin mellett napi kétszeri (háromszori) basis-insulinnal történő kezelés
2.2.2.3.5. Az intenzív insulinkezelés kapcsán felvetődő sajátos problémák
2.2.2.3.5.1. Insulinkezelés Humalog készítménnyel
2.2.2.3.5.2. Az éjszakai basis-insulinsubstitutio problémái intenzív insulinkezelésnél, különös tekintettel a “hajnali jelenségre”
2.2.2.3.5.3. A reggeli basis-insulin kiegészítése gyorshatású insulinnal
2.2.2.3.5.4. A késő délutáni vércukor-emelkedés kérdése
2.2.2.3.5.5. Intenzív insulinkezelés és mozgás
2.2.2.4. Vércukor-önellenőrzés
2.2.2.5. Az insulinbeadás eszközei
2.3. AZ 1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK OKTATÁSA ¦ GONDOZÁSA
2.4. AZ 1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG REHABILITATIÓJA
3. A GYERMEKKORI ÉS SERDÜLŐKORI DIABETES
(Dr. Békefi Dezső)
3.1. A CUKORBETEGSÉG GYERMEKKORBAN ELŐFORDULÓ FORMÁI
3.2.1. A gyermekkori cukorbetegség incidenciája
3.2.2. A gyermekkori cukorbetegség praevalentiája
3.3.1. A gyermekkori diabetes diagnózisa
3.3.2. Csökkent glucose-tolerantia (IGT) a gyermekkorban
3.3.3. A gyermekkori diabetes kórlefolyása
3.3.3.1. Megjelenési kép
3.3.3.2. Remissiós szak
3.3.3.3. Totalis diabetes
3.4.1. Diéta
3.4.2. Insulinkezelés
3.4.3. Életmód
3.4.3.1. Testmozgás szerepe
3.4.3.2. Iskolai problémák
3.4.3.3. A pályaválasztás kérdései
3.4.3.4. Sajátos serdülőkori kérdések
3.4.3.4.1. Hogyan hat a diabetes a serdülőkorra?
3.4.3.4.2. Hogyan befolyásolja a pubertas a diabetest?
3.4.3.4.2.1. Hormonalis hatások ¦ insulinresistentia
3.4.3.4.2.2. A kezeléssel szembeni ellenállás
3.4.3.4.2.3. Étrendi problémák a serdülőkorban
3.4.3.4.2.4. Társkapcsolatok, párkeresés, fogamzásgátlás
3.4.3.4.2.5. Serdülőkori “kihívások”, alkohol, dohányzás, drog
3.5. A GYERMEKKORI DIABETES GONDOZÁSA
3.5.1. Az “educatio” gyermekkori sajátosságai
3.5.2. Az orvosi ellenőrzés, kórházi és ambuláns ellenőrzés
3.5.2.1. Hol vállalható a cukorbeteg gyermekek kórházi és ambuláns kezelése?
3.5.2.1.1. Kórházi kezelés
3.5.2.1.2. Ambuláns ellenőrzés
3.5.3. Speciális táborok
3.6.1. Heveny anyagcsere-szövődmények
3.6.1.1. Heveny gyermekkori betegségek és a diabetes kapcsolata
3.6.1.2. Diabeteses ketoacidosis és coma
3.6.2. Késői szövődmények
3.7. A GYERMEKKORI CUKORBETEGSÉG TÁRSULÁSA MÁS BETEGSÉGEKKEL
3.7.1. Autoimmun betegségek
3.7.2. Coeliakia
3.7.3. Congenitalis syndromák
3.8. A PRAEVENTIO LEHETŐSÉGEI 1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉGBEN
3.8.1. A diabetes kialakulásának praeventiója
3.8.1.1. Praedictiós lehetőségek
3.8.1.2. Primaer praeventio
3.8.1.2.1. A korai tehéntejtáplálás elkerülése
3.8.1.2.2. Immuntolerantia
3.8.1.3. Secundaer praeventio
3.8.1.3.1. Immuntolerantia és antigen praeventio
3.8.1.3.2. Immunsuppressio
3.8.2. Praeventiv szemlélet a cukorbetegség kialakulása után
3.8.2.1. A szövődmények kialakulásának megelőzését vagy késleltetését célzó tevékenység (a szövődmények primaer praeventiója = tertiaer praeventio)
3.8.2.1.1. A totalis diabetes kialakulásának késleltetése
3.8.2.1.2. A normoglycaemiára való törekvés
3.8.2.2. A szövődmények okozta súlyos ártalmak (rokkantság, halálozás) megelőzése (a szövődmények secundaer praeventiója = quaternaer praeventio)
3.9. FOGAMZÁSGÁTLÁS ÉS A CUKORBETEGSÉG
4. A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG
(Dr. Kautzky László)
4.1. A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG FOGALMA ÉS FŐ JELLEMZŐI
4.2. A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG EPIDEMIOLÓGIÁJA
4.2.1. Morbiditási és mortalitási adatok
4.3. A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG ETIOLÓGIÁJA
4.3.1. A diabetes syndroma heterogenitása
4.3.2. Szemléletváltozás a 2-es típusú cukorbetegségben
4.3.3. A 2-es típusú cukorbetegség altípusai
4.3.4. A 2-es típusú cukorbetegséget kiváltó tényezők
4.3.4.1. Genetikai háttér 86
4.3.4.2. Környezeti tényezők
4.3.4.3. Fizikai tevékenység
4.3.4.4. Az étrend szerepe
4.3.4.5. A nem és az életkor szerepe
4.3.4.6. Az elhízás szerepe
4.4. A 2-ES TÍPUSÚ DIABETES PATHOGENESISE
4.4.1. Az insulinresistentia szerepe
4.4.1.1. A máj insulinresistentiája
4.4.1.2. A peripheria insulinresistentiája
4.4.1.3. A ß-sejtek működése
4.4.1.4. A glucose-toxicitas szerepe a 2-es típusú cukorbetegségben
4.4.2. Az insulinresistentia molekuláris alapjai
4.5. A SOKARCÚ INSULINRESISTENTIA (METABOLICUS-X) SYNDROMA
4.6. A CSÖKKENT GLUCOSE-TOLERANTIA
4.6.1. A csökkent glucose-tolerantia praevalentiája
4.6.2. A csökkent glucose-tolerantia kockázati tényezői
4.7. A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG TÜNETEI
4.8. A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG DIAGNÓZISA
4.8.1. A 2-es típusú cukorbetegség differenciáldiagnózisa
4.9. A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG KEZELÉSE
4.9.1. Kezelési célok
4.9.2. Étrend
4.9.3. Gyógyszeres kezelés
4.9.3.1. Az oralis antidiabeticumok csoportosítása
4.9.3.1.1. Insulinhatást fokozó vegyületek (“insulinsensitizerek”)
4.9.3.1.2. ?-glucosidase-t gátló vegyületek
4.9.3.1.3. Biguanid vegyületek
4.9.3.1.4. Sulfanylurea készítmények
4.9.3.1.4.1. Sulfanylurea resistentia
4.9.3.1.4.2. Magyarországon forgalmazott sulfanylurea készítmények
4.9.3.1.4.2.1. Glibenclamid
4.9.3.1.4.2.2. Gliclazid
4.9.3.1.4.2.3. Glipizid
4.9.3.1.4.2.4. Gliquidon
4.9.3.1.4.2.5. Glimepirid
4.9.3.1.5. Meglitinid vegyületek
4.9.3.1.6. Tablettás antidiabeticus kezelés különböző vegyületekkel
4.9.3.1.6.1. ?-glucosidase-t gátló ¦ sulfanylurea kezelés
4.9.3.1.6.2. Biguanid ¦ sulfanylurea kezelés
4.9.3.1.6.3. Lehetséges kezelési algorhythmusok
4.9.3.1.6.4. Elérendő laboratóriumi paraméterek
4.9.3.2. A 2-es típusú cukorbetegség insulinkezelése
4.9.3.2.1. Insulin ¦ sulfanylurea kezelés
4.9.3.2.2. Hagyományos és intenzív insulinkezelés
4.10. A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG SZŰRÉSE
4.10.1. A 2-es típusú cukorbetegség szűrésének módszerei
4.11. A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG MEGELŐZÉSE
4.12. A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG GONDOZÁSA
4.13. A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK OKTATÁSA
4.14. A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG REHABILITATIÓJA
4.15. A SZÖVŐDMÉNYEK JELENTŐSÉGE 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉGBEN
5. A CUKORBETEGSÉG SZÖVŐDMÉNYEI
(Dr. Takács József)
5.1. A CUKORBETEGSÉG HEVENY SZÖVŐDMÉNYEI
5.1.1. Diabeteses ketoacidosis
5.1.1.1. Kórélettani alapok
5.1.1.2. A diabeteses ketoacidosis okai
5.1.1.3. A diabeteses ketoacidosis tünetei
5.1.1.4. A diabeteses ketoacidosis klinikai jelei
5.1.1.5. A diabeteses ketoacidosis diagnózisa
5.1.1.6. A diabeteses ketoacidosis kezelése
5.1.2. Hyperosmolaris, hyperglycaemiás, nem ketoacidoticus syndroma
5.1.2.1. Kórélettani alapok
5.1.2.2. A hyperosmolaris, hyperglycaemiás, nem ketoacidoticus syndroma kiváltó okai
5.1.2.3. A hyperosmolaris, hyperglycaemiás, nem ketoacidoticus syndroma klinikai tünetei
5.1.2.4. A hyperosmolaris, hyperglycaemiás, nem ketoacidoticus syndroma laboratóriumi jellemzői
5.1.2.5. A hyperosmolaris, hyperglycaemiás, nem ketoacidoticus syndroma kezelése
5.1.3. Tejsav-acidosis
5.1.3.1. Kórélettani alapok
5.1.3.2. Tejsav-acidosis tünetei
5.1.3.3. Tejsav-acidosis diagnózisa
5.1.3.4. Tejsav-acidosis kezelése
5.1.4. Hypoglycaemia
5.1.4.1. Kórélettani alapok
5.1.4.2. A hypoglycaemia előfordulása
5.1.4.3. A hypoglycaemia leggyakoribb okai
5.1.4.4. A hypoglycaemia tünetei
5.1.4.5. A hypoglycaemia kezelése
5.2. A CUKORBETEGSÉG IDÜLT SZÖVőDMÉNYEI 1
5.2.1. Az idült szövődmények kialakulásának összetevői
5.2.1.1. Polyol anyagcsereút
5.2.1.2. Nem enzymaticus glycatio
5.2.1.3. Fokozott prostaglandin synthesis
5.2.1.4. Oxydativ stress
5.2.1.5. Heparan-sulphat-proteoglycan (HS-PG)
5.2.1.6. A haemostasis, illetve annak haemorheologiai szerepe a chronicus diabeteses szövődmények kialakulásában
5.2.1.7. AGE molekulák hatása a haemostasisra
5.2.2. Terápiás megfontolások
5.2.3. Az idült szövődmények fajtái
5.2.3.1. Microangiopathiák
5.2.3.1.1. Retinopathia diabetica
5.2.3.1.1.1. Epidemiológia
5.2.3.1.1.2. A retinopathia osztályozása
5.2.3.1.1.2.1. Praeklinikai időszak
5.2.3.1.1.2.2. Háttér retinopathia
5.2.3.1.1.2.3. Praeproliferativ tünetegyüttes
5.2.3.1.1.2.4. Proliferativ tünetegyüttes
5.2.3.1.1.3. A diabeteses retinopathia megelőzése és kezelése
5.2.3.1.1.3.1. Vitrectomia
5.2.3.1.2. Nephropathia diabetica
5.2.3.1.2.1. Nephropathia diabeticát kiváltó tényezők
5.2.3.1.2.1.1. Genetikai tényezők
5.2.3.1.2.1.2. Anyagcseretényezők
5.2.3.1.2.2. A nephropathia diabetica pathogenesise
5.2.3.1.2.3. A nephropathia diabetica diagnózisa
5.2.3.1.2.3.1. Albuminuria
5.2.3.1.2.3.2. ß-2-microglobulin (ß-2-MG)
5.2.3.1.2.3.3. Vesebiopszia
5.2.3.1.2.4. Az 1-es típusú cukorbetegségben kialakuló nephropathia stádiumai
5.2.3.1.2.4.1. Korai időszak
5.2.3.1.2.4.2. Kezdeti structuralis elváltozások nyugalmi microalbuminuria nélkül
5.2.3.1.2.4.3. Állandósult, nyugalmi microalbuminuria
5.2.3.1.2.4.4. Klinikai nephropathia
5.2.3.1.2.4.5. Chronicus veseelégtelenség
5.2.3.1.2.5. Az 2-es típusú cukorbetegségben kialakuló nephropathia stádiumai
5.2.3.1.2.6. A nephropathia diabetica kezelése
5.2.3.1.2.6.1. Általános szempontok
5.2.3.1.2.6.2. Kísérleti eljárások
5.2.3.2. Diabeteses neuropathia
5.2.3.2.1. Általános megjegyzések
5.2.3.2.2. Diabeteses neuropathia fajtái
5.2.3.2.2.1. Progressiv elváltozások
5.2.3.2.2.2. Reversibilis elváltozások
5.2.3.2.2.3. Sensoros-motoros neuropathia
5.2.3.2.2.3.1. Heveny fájdalmas polyneuropathia
5.2.3.2.2.3.2. Fájdalmas neuropathia
5.2.3.2.2.3.3. Proximalis asymmetricus diabeteses polyneuropathia
5.2.3.2.2.3.4. Diabetes amyotrophia
5.2.3.2.2.3.5. Diffúz motoros neuropathia
5.2.3.2.2.3.6. Góctünetekkel járó focalis bénulások
5.2.3.2.2.3.7. Nyomási neuropathia (alagút syndromák)
5.2.3.2.2.3.8. Radiculopathiák (truncalis mononeuropathiák)
5.2.3.2.2.3.9. Agyidegbénulások
5.2.3.2.2.4. Az autonom neuropathia
5.2.3.2.2.4.1. A cardiovascularis autonom diabeteses neuropathia
5.2.3.2.2.4.2. Az emésztőrendszer tónus- és motilitas-zavarai cukorbetegségben
5.2.3.2.2.4.3. Az urogenitalis rendszer neuropathiájának megnyilvánulásai
5.2.3.2.2.4.4. A sudomotor-functio zavara cukorbetegségben
5.2.3.2.2.4.5. A pupilla eltérései cukorbetegségben
5.2.3.2.2.4.6. A vasomotor-innervatio zavara cukorbetegségben
5.2.3.2.2.4.7. A hypoglycaemia-érzet hiánya
5.2.3.2.3. A diabeteses neuropathia diagnózisa
5.2.3.2.3.1. A diabeteses sensoros-motoros neuropathia diagnózisa
5.2.3.2.3.2. A diabeteses autonom neuropathia diagnózisa
5.2.3.2.3.2.1. A cardiovascularis reflexek vizsgálata cukorbetegségben
5.2.3.2.3.2.2. A gastrointestinalis reflexek vizsgálata cukorbetegségben
5.2.3.2.3.2.3. A urogenitalis reflexek vizsgálata cukorbetegségben
5.2.3.2.3.2.4. Egyéb autonom reflexek vizsgálata cukorbetegségben
5.2.3.2.3.3. Diabeteses neuropathia stádiumai
5.2.3.2.4. A neuropathia diabetica kezelése
5.2.4. Macroangiopathiák
5.2.4.1. Diabetes mellitus és atherosclerosis
5.2.4.2. Diabetes mellitus és hypertonia
5.2.4.2.1. A hypertonia nem gyógyszeres kezelése diabetesben
5.2.4.2.2. A hypertonia gyógyszeres kezelése diabetesben
5.2.5. Egyéb idült szövődmények
5.2.5.1. Diabeteses láb
5.2.5.1.1. A diabetes láb syndroma kapcsán jelentkező elváltozások
5.2.5.1.2. Diabetes láb syndroma elváltozásainak kezelése
5.2.5.1.2.1. Általános szempontok
5.2.5.1.2.2. A fertőzések kezelése
5.2.5.1.3. Diagnosztikai eljárások a diabeteses láb vizsgálatakor
5.2.5.1.4. Amputatio/rehabilitatio a diabeteses láb syndroma esetében
5.2.5.1.5. Lábápolási tanácsok a diabeteses láb syndroma megelőzésére
5.2.5.2. Diabeteses szívbetegség (Cardiopathia diabetica, Diabetic heart disease)
5.2.5.2.1. A diabetesben jelentkező fokozott cardiovascularis morbiditas okai
5.2.5.2.1.1. A koszorúerek angiopathiája és véráramlásának alakulása diabetesben
5.2.5.2.1.2. A szív- és érrendszer kötőszövet-állományának glycatiója, merevebbé válása diabetesben
5.2.5.2.1.3. Általános ér- és szívizomsejt-károsító folyamatok diabetesben
5.2.5.2.1.4. Specificus cardiovascularis sejtkárosító mechanizmusok diabetesben
5.2.5.2.2. Kezelési megfontolások diabeteses szívbetegségben
5.2.5.2.3. Diabeteses szívbetegség primaer praeventiója
5.2.5.3. Idült csont-,ízület- és bőrelváltozások diabetesben
(Dr. Baranyi Éva)
6.1. A TERHESSÉG ÉS A SZÉNHYDRAT-ANYAGCSERE ÖSSZEFÜGGÉSEI
6.1.1. A terhesség hatása a szénhydrat-anyagcserére
6.1.2. A cukorbetegség hatása a terhesség kimenetelére: anyai és magzati szövődmények
6.2. A TERHESSÉGGEL TÁRSULÓ CUKORBETEGSÉG KLINIKAI MEGJELENÉSI FORMÁI
6.2.1. Gestatiós diabetes mellitus (GDM)
6.2.1.1. A gestatiós diabetes fogalma, gyakorisága
6.2.1.2. A gestatiós diabetes szűrése, diagnosztikája
6.2.2. Praegestatiós cukorbeteg nők terhessége
6.3. A CUKORBETEGSÉGGEL TÁRSULÓ TERHESSÉG SZÖVŐDMÉNYEINEK MEGELŐZÉSI LEHETŐSÉGEI
6.3.1. Praeconceptionalis gondozás
6.3.1.1. A praeconceptionalis gondozás céljai, jelentősége
6.3.1.2. A praeconceptionalis gondozás feladatai
6.3.2. Terhes cukorbetegek intenzív interdisciplinaris gondozása
6.3.2.1. A cukorbetegség súlyosságának megítélése a terhesség alatt
6.3.2.2. Normoglycaemiás anyagcsere-vezetés
6.3.2.3. A szülészeti és szemészeti ellátás főbb szempontjai
7. A HÁZIORVOSOK MEGELŐZÉSI, DIAGNOSZTIKUS, KEZELÉSI ÉS GONDOZÁSI FELADATAI CUKORBETEGSÉGBEN
TÁRGYMUTATÓ